2013. július 23., kedd

2~Partra szállás

~Emily szemszöge~

Azt éreztem hogy vége az életemnek. Azt éreztem, hogy örökre vége mindennek, hogy a hajóút egy halálos végkimenetel és az életem végét jelentette. Egészen addig, míg meg nem pillantottam egy csöppnyi fényt. Megpróbáltam mozogni. Sikeresen. Féltem mi vár rám de erőt véve magamon kinyitottam a szemem. Forró homokban feküdtem. A ruhám kifakult és néhol égésnyomok látszódtak. Zúgást hallottam, majd megpillantottam a tengert. Nem mertem felállni. Talán ez most csak egy rossz álom. Talán ez mind hallucináció. A távolban egy szigetet sem láttam. Csak egy félig elsüllyedt hajót. Feltápászkodtam és halk lélegzetvételekkel tartottam vissza kitörő sírásomat. Felzajlottak bennem a tegnap este történtek. Legfőképpen a kapitány és az alak aki énekelt. A sötét alakok és a tűz, és ami még rosszabb, a halálos sikoly. Amikor azt hittem minden porcikám szétfagy és csak arra gondoltam én meg fogok halni. De nem ez történt. Lassú léptekkel indultam el. Bár fájdalmasan. Fájt a lábam. Talán eltört. Könnyek lepték el az arcom ezért csak rövid időn belül vettem észre a többieket.
-Cat! Jó ég. Jól vagy? Cat.-kezdtem gyorsabb léptekkel száguldani barátnőm szinte élettelen teste felé. Aztán lerogytam és zokogni kezdtem. Megnéztem a pulzusát. Szerencsére akkor nem tőle származott a sikoly.-Kérlek ébredj fel. Cat.-sírtam továbbra is. Az egyik pillanatban picit meglöktem a mellkasát. Gondoltam újraéleszteni is így szoktak. Felébredt.
-Mi történt? Hol vagyok?-amint ezt kimondta már segítettem is fel és jó szorosan megöleltem.
-Úgy örülök.-zokogtam megállás nélkül.
-De mi történt? Te jó ég alig bírsz menni.-tolt el picit magától.
-Én csak arra emlékszem hogy, hogy tűz volt, meg vihar, meg.. Nem is tudom. Olyan különös az egész. Elmentem a kapitányhoz és ő.. Így átváltozott, mintha maga a sátán lenne. Aztán, aztán átmentem hozzád és.. és ott ültél a fotelbe. És..és rád néztem. Nem tudom mi történt. Megijedtem tőled és elfutottam. Aztán.. aztán valami fényes elindult felém és dúdolt. És akkor valaki sikoltott és..és tűz volt és itt vagyunk.
-Én nem ültem a fotelba Em. Egy stábtaggal voltam. Várj. És a többiek? Az ki?-mutatott egy fekete pontra barátnőm.
-Nem tudom, de ha.. Mi van ha valaki meghalt?-szöktek ismét könnyek a szemembe.
-Nem tudom. Gyere.-kezdett el futni az említett pont felé. Hamar kiderült ő Niall.
-Niall, de a többiek? 
-Muszáj együtt maradnunk. Keltsük fel.-fordította a hátára a fiút aztán rázogatni kezdte. Szólítgattuk, de nem jött be.-Engem hogy keltettél fel? 
-Azt hittem meghaltál ezért elkezdtelek újraéleszteni. Nem tudom. Bár még van pulzusa.-éreztem a fiú lassú szívverését mellkasában. Cat pedig párszor megnyomta a mellkasát, aminek következtében pár deci vizet kiköpött, majd felült.
-Mi történt? Kik vagytok? Hol vannak a többiek?-ijedt meg.
-Nyugodj meg. Vagyis nehéz lesz. Felgyulladt a hajó és nem hinném hogy egyhamar vissza tudnánk menni. A többieket még nem találtuk meg, de legyél nyugodt.-kezdtem lassan simogatni a vállát hogy tényleg nyugodjon meg. Bár azt hiszem nekem sem ment. Felsegítettem bár a saját lábamat nem bírtam fájdalom nélkül mozgatni
-Figyeljetek. Nézelődjünk. Járjuk körbe a partot hátha még megtaláljuk őket.-Cat hangja eleinte biztonságot sugallt, de mi is tudtuk: Ha sikerül a többieket megtalálni élve, az maga lesz a boldogság.
-Nem megy. Azt hiszem eltört a lábam. Vagy legalábbis biztosan megzúzódott-bicsaklott meg egy pillanatra a fiú.
-Nem. Nekem zúzódott meg mert én még tudok járni, a tied valószínűleg eltört. Karolj belém.-álltam hozzá közelebb, és kiderült sikeresen, mert támasszal tudott járni. Bár gyakran mondta hogy fáj. Cat pedig előrement.
-Te hallottad tegnap azt a sikolyt?-Niall kérdése meglepett.
-Azt hittem csak én hallottam.
-Én is. Olyan valósághű volt. Viszont azt hiszem hallucinálok. Tegnap láttam egy embert a hajón aki fénylett és dúdolt.
-Te sem emlékszel, mi?
-Nem. Nem emlékszem csak a dallamra.
-Én sem, de nekem is ismerős a dallam. Nézd csak. Talált valakit.-lett magabiztosabb a hangom és Niallel gyorsabbra vettük a tempót.
-Nem is egy valakit. A négy fiút..
-Nem. Csak három. A negyedik a videoklip rendező.-Niallt odakísértem az egyik barátjához én pedig élesztgetni kezdtem úgy a videoklip rendezőt, mint Cat-et és Niallt. De hamar rá kellett jönnöm az igazságra. Pulzusa nincs. Visszabaktattam a többiekhez.
-Meghalt.-válaszomra a két ember felkapta a fejét.
-De nem hagyhatjuk itt a parton.-Cat.
-Igazad van, de mit csináljunk?-értett egyet Niall.
-Biztosan van mélyebb része is a tengernek. Keltegessétek a többieket én pedig elviszem valahová.-barátnőm ötlete kicsit sem biztatott.
-Ez őrültség. És ha valaki direkt gyújtotta fel a hajót? Nem mehetsz egyedül.-álltam fel.
-Menni fog egyedül is. Viszont minden perc számít. Keltegessétek a többieket és nemsokára visszajövök.-erre a kijelentésre jó erősen megöleltem barátnőmet. Nem hittem volna, hogy ennyire merész.
-Vigyázz magadra.-szöktek könnyek a szemembe.
-Vigyázni fogok.-fogta meg a férfi két lábát és elvonszolta az erdőig. Aztán eltűnt. Niall eközben sikeresen felkeltette az egyik bandatársát.
-Khm..Khm..-köhécselt Harry.
-Jól vagy? Ülj fel.-nyúltam a háta alá hogy nekem dőlhessen. Nem volt még túlságosan sok ereje.
-Jól. Vagyis szédülök. Mi történt?-ölelt meg oldalról.
-Felgyulladt a hajó. Meghalt a videoklip rendező és eddig Niall, én, te és Cat éltük túl. 
-És a másik lány hol van? 
-Elment elvinni a holtestét a klip rendezőnek. De te ugye nem törted el semmidet?-adtam a kezem hogy álljon fel.
-Nem. Azt hiszem. Te jó ég. Liam!-fordult meg és barátjához sétált. Már ott ül Niall is. Liam is felébredt szerencsére. Neki is elmondtuk mi történt.
-Itt vagyok.-tért vissza Cat.
-Az mi?-mutatott barátnőmre Harry. Catnek volt egy vágás az arcán.
-Te jó ég. Elestél?-sétáltam rögtön a barátnőmhöz.
-Igen. Egy faág.-törölgette a sebét. Párszor fel is szisszent jelezve, hogy fáj neki.
-Egy faág nem tud ilyen mély sebet vágni.-erre a kijelentésre Harryre néztem.
-Már hogyne tudna?-fordultam szembe vele.
-Ne veszekedjetek, tartsunk össze. Kik vannak még?-állt volna fel Niall, ezért odasétáltam hogy belém kapaszkodjon.
-Zayn, a főnök és a stáb tagjai.-soroltam fel neki.
-A stáb hány fős?-tápászkodott fel Liam is.
-Hát, szerintem már csak három. Mi voltunk ketten és a videoklip rendező. Úgy voltunk hatan. Most akkor még, azt hiszem így három ember nincs meg. Plusz a kapitány és Debora.-számoltam az ujjaimon.
-Akkor menjünk körbe.-mutatott a levegőbe Cat és bólintottunk. Az egyik pillanatban Harry megállt.
-Rosszul vagy?-léptem közelebb.
-Szédülök.-fogta meg a homlokát.
-Mennyire?-karoltam át nehogy elszédüljön.
-Nagyon. Csakhogy itt nincs gyógyszer. A hajó meg el fog süllyedni.-hátranéztem. A hajóból tényleg már csak a kapitány kabinja látszott.
-És nem tudtok valami házról vagy ilyesmiről? Mondta a főnök hogyha nem leszünk készen ma akkor itt alszunk.-néztem egyszer Niallre, egyszer Harryre.
-De. Igen. Van egy, de az több mint fél óra.-tájékoztatott Niall.
-Honnan veszitek hogy fél óra?-kezdtem Cat után sétálni, akit szinte már nem is láttunk.
-Láttunk egy légi felvételt. A másik oldalán van a szigetnek.-lépett mellénk Liam és átvette Niallt, mert Harry nem nagyon bírt már menni. Egyre jobban szédült és egyre jobban nehezedett rám.
-Ennyire szédülsz?-bólintott, aztán megálltam.
-Most miért állsz meg?-pedig megint a homlokát fogta..
-Merre van az a ház?-Liam és Niall lefagytak.
-Nem mehettek oda. Te mondtad hogy előbb a többieket kell megkeresni.-Liam.
-Így nem. Merre van?-utaltam Harryre.
-Hát. Ott jöttünk.-kezdett magyarázni Liam.-Akkor át kellene menni az erdőn, de nem mehettek át. Ki tudja milyen állatok élnek itt. Ráadásul fél óra. Nem mehettek.-nyújtottam Harrynek a kezem aki idő közben leült.
-Biztos hogy jó ötlet?-maradt ülve.
-Nem. Maradjunk együtt.-erősködött Niall is.
-De nem lehet. Ráadásul ott lehet van telefon is. Vagy ilyesmi.-Harry nagy nehezen felállt.
-Telefon? A semmi közepén? Mégis hogy?-akadt ki Liam.
-Nem érdekel. Gyógyszer meg kaja csak van ott, és ha van akkor oda kell mennünk.-a fiúk álla szó szerint a földön volt, de nem lehetett csak úgy kockáztatni.
-Rendben. Ti tudjátok. Megyünk veletek.-jelentette be Niall.
-Mi? Neked eltört a lábad.
-Éppen ezért.
-Felőlem. Viszont akkor meg Cat-et hagyjuk egyedül? Valakinek itt kell maradnia. Viszont Niall nem lehet mert eltört a lába. Harry sem. Liam te sem.
-Miért? Még utolérem.-fordult hátra megnézni látszik-e még Cat, de nem, mert eléggé elkószált míg mi beszélgettünk.
-Azért nem mehetsz mert ha két ember ájul el mellettem akkor az nem lesz éppen kedvező. Ki tudja? Lehet Niall sebe is el fog fertőzni. Szóval minél hamarabb el kell indulnunk. Menjetek Cat után és a házban találkozunk.-meg sem vártam hogy feleljenek, már a gyenge Harryvel indultam el az erdőbe.
-Biztos hogy jó ötlet?-szólalt meg Harry amikor egy kidőlt fatörzsön segítettem át.
-Igen. Biztos, és minél hamarabb annál jobb. Próbáld meg összeszedni magad.-a következő fél óra beszélgetésmentesen telt. Harry többször is az ájulás szélén volt, aminek őszintén szólva nem örültem. Nem így terveztem a hajókázást és kirázott a hideg ha arra az estére gondoltam. Folyton csak a dallam járt a fejemben. De nem emlékeztem a szövegre.
-Amúgy tényleg nem tud egy faág olyan sebet csinálni, miért nem hiszel nekem?-törte meg a csendet végül Harry.
-Mert nem egymás ellen vagyunk. Ez az a ház?-álltam meg egy nagyobb fából készült épület előtt. Ki volt festve halványsárgára és újnak látszott.
-Igen, de nem hinném hogy nyitva van. A főnöknél volt a kulcs.-lenyomtam a kilincset. Tényleg nem nyílt.
-Akkor betörünk.-néztem körbe. Aztán találtam egy kődarabot és teljes erőmből bedobtam az ablakon, ami ripityára tört. Harry eléggé furcsán nézett rám.
-Oké.-bámult továbbra is.
-Ne nézz így mert te ájulsz elfelé.-váltottam gúnyosabb hangnemre aztán néztem, hogy hogy másszak be az ablakon.-Ez így nem lesz jó. Túl magas az ablak.-sétáltam hátrébb hogy megnézzem az emeleten hány ablak van, de láttam hogy van fent valaki. A függönytől csak a köralakját láttam, azt sem tudtam kivenni, hogy nő vagy férfi. Meghűlt bennem a vér. Mi van hogy ha valaki más is van ezen a szigeten?
-És ha bakot tartanék?-Harrytől öt lépésre voltam ezért a fent tartózkodó személy észrevette hogy nézem. Aztán már a másik ablakban volt.
-Harry gyere ide.-idejött.
-Mi az? 
-Van bent valaki. Látod? Mozog a függöny. Fent a harmadik ablak.
-Nem láttad hogy ki?
-Sziasztok.-fogta meg valaki hátulról a vállam, mire Harryvel egy erőset sikoltottunk.
-Cat? Te meg? Honnan tudtad hogy itt vagyunk?-beszélt helyettem Harry.
-A fiúk mondták.
-Liam és Niall? Hol vannak?-kérdeztem most én.
-Niall lába miatt lassabban haladnak. Előre jöttem. Pontosabban futottam. Szédülsz még?-fordult Harry felé.
-Igen, de miért nem jöttetek együtt?
-Mondtam már. Miért nem mentek be?-állt a ház elé. Pontosabban az ablakhoz.-Valaki segítene?-közelebb mentem és segítettem neki. Aztán belülről kinyitotta az ajtót.
-Kösz, de most valami gyógyszerfélét kellene keresni.-sétáltam be Harryvel. Egész takaros kis ház volt. Leültettem a kanapéra.
-Oké. Megyek fel te pedig keress itt lent.-beleegyeztem de nem találtam semmit. Viszont kaját igen.
-Tessék.-adtam oda Harrynek egy szendvicset.
-Remélem, hogy tömve van a hűtő mert sehol nem látok telefont.
-Igen. Tömve van. Viszont gyógyszert nem találtam.-ültem le mellé.
-Megvan!!-kiabált le barátnőm majd egy elsősegély dobozzal és pár gyógyszeres dobozzal jött le. Teljesen elfelejtettem hogy előtte még volt fent valaki. A gondolat megint nem hagyott nyugodni.
-Kösz.-itt hallottam hogy kiabálnak.-Ki kiabál ennyire?-álltam fel. Aztán kinéztem az ablakon, de sokkolt a látvány. Liam és Niall véres ruhában kiáltoztak a ház előtt. Aztán..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése